Az oktatás módszerei

Oktatási módszer alatt azt a módot értjük, ahogyan a tanulási-tanítási folyamat végbemegy. Számos tényező határozza meg, hogy milyen módszereket milyen gyakorisággal célszerű alkalmazni, amiből én mindenképp kiemelném a tanár és a tanulók egyedi és csoportos jellemzőit.
Mindenképpen a legfőbb korlátként az jelenik meg, hogy a módszerek jelentős része esetében magának az oktatónak sincsenek meg a szükséges ismeretei és tapasztalatai az adott módszert illetően. Érdekes lenne egy felmérést elvégezni a pedagógusok körében, hogy ki tudna jól levezetni egy vitát, menedzselni egy projekt jellegű komplex feladatot, vagy egy szimulációt.
Az újszerű módszerek kipróbálásához mindenképpen szükséges a vállalkozói kedv, és persze az alapszabályok ismerete.

Az oktatói gyakorlatban a legfontosabb, és leggyakrabban alkalmazott módszerek:

1. Az előadás, amelynek keretében megpróbálunk valamilyen témát körbejárni. A jegyzet az előadás IKT támogatását emeli ki, amellyel én nem feltétlenül értek egyet.  Jó sok előadást meghallgattam életem során, és elmondhatom, hogy szerintem az előadó előadásmódja, tapasztalata és a témát illető kompetenciája a legfontosabb szempont. Fantasztikus előadásokat hallgattam hajlott, és majdnem hajlott korú előadóktól, amelyeken egyetlen szemléltető eszköz sem jelent meg, viszont szemléletes példákkal, történetekkel, viccekkel tették élménnyé az előadást. A hallgatóság meg sem szeppent, csak itták a szavaikat. Én inkább azt javasolnám, hogy a kevésbé tapasztalt pedagógusok, ha tehetik, válasszanak más, interaktívabb módszert. 
2. A szemléltetés. Természetes velejárója a legtöbb ismeretátadási folyamatnak, ha más nem, rajzolunk, vagy elmutogatunk dolgokat a tanulóknak. Ezzel színesebbé tudjuk tenni az ismeretek megszerzésének folyamatát, bármilyen más módszerhez kapcsoljuk is.
3. Magyarázat. A pontosabb megértést szolgáló oktatói tevékenység, amelyet szerintem minden pedagógus munkája során automatikusan,, és spontán módon alkalmaz. 
4. Irányított megbeszélés. Szeretem ezt a módszert, mert jókor és jó helyen alkalmazva nagyszerűen aktivizálja a hallgatóságot. A lényege, hogy kompromittáló, vagy elgondolkodtató kérdéseket teszünk fel a tanulóknak, amelyekre közösen próbálunk meg válaszokat adni. Megfelelően alkalmazva fejleszti a logikai kompetenciákat. 
5. Munkáltató módszer. Egyéni vagy csoportos feladatmegoldás, oktatási tartalom kidolgozása. Ezt is automatikusan alkalmazzuk az órai munka keretében éppúgy, mint házi feladatként. 

Az eddig megszerzett tapasztalataim szerint a módszerek megválasztása csak részben tervezhető. Nagyon sok esetben az adott oktatási szituáció, egy, a tanórán felmerülő probléma, szokatlan reakció, tanulói kérdés következtében, a tanár problémamegoldó-képességét felhasználva kell alkalmaznia a megfelelő oktatási módszereket.