Tanítási-tanulási stratégia alatt azt az eljárásrendet, logikai rendet értjük, amely során a tanulók számára az ismeretek elsajátítása megtörténik. Adott stratégiához módszerek, szervezési módok kapcsolhatóak, és leírható, hogy milyen jellemző hibákat követhetünk el alkalmazásuk során.
1. Információ tanítása stratégia. Lényege, hogy a kötelező elemeket követően (cél közlése, előismeretek felidézése, strukturáló elvek) egyszerűen elmondjuk, közöljük az információkat, majd megbizonyosodunk afelől, hogy megértették-e a tanulók. Ezt a stratégiát szerintem minden pedagógus alkalmazza, amikor definiálni próbál valamit.
2. Fogalomrendszer tanítása. Az előzőnél annyival több, hogy a direkt közlésen túl önálló fogalomalkotásra is serkenti a tanulókat, amivel aktivizálja őket.
3. Készségtanítás. Készségről akkor beszélhetünk, ha a tanuló már birtokában van egy adott ismeretkörnek, amelyet begyakorolt, és új szituációban is alkalmazni tudja azt. Az előző ponttól annyival több, hogy irányított módon begyakorlási lehetőséget is biztosít.
4. Gondolkodásfejlesztés. Próbáljunk meg kis felfedezőket előállítani. Adott alapkérdések tisztázását követően indítsunk vitát vagy megbeszélést egy adott kérdéskörről. Annyi bizonyos, hogy az alapismeretek birtokában nem csak tanulságos, de emlékezetes is lesz az óra.
Azután jönnek a kevésbé ismert megoldások, amelyek a tanuló önállóságát, kreativitását, céltudatosságát feltételezik vagy éppen fejlesztik.
1. Nyílt oktatás. Itt a tanuló dönti el, hogy mit szeretne tanulni, és milyen módszerrel. Ha feltételezem, hogy van 30 tanuló egy osztályban, akik 20 féle irányt választanak, akkor el sem tudom képzelni, hogyan lehet őket koordinálni. Felteszem, hogy nem is erre van kitalálva a módszer.
2. Programozott, differenciált egyéni fejlesztés. Egyénre szabott oktatási program, amely figyelembe veszi az egyéni előismereteket, és az egyéni haladási ütemet is.
3. Optimális elsajátítás. Lényege, hogy mielőtt túllépnénk egy témakörön, korrekciós lehetőséget biztosítunk a tanuló számára, és csak akkor engedjük továbblépni, ha tényleg elsajátította a tananyagot.
4. Tükrözött osztályterem. "amit lehet órán kívül, azt órán kívül kell". Az előző háromhoz hasonlóan ez is egy olyan módszer, amit jelen tanulói leterheltség mellett igen nehézkes megvalósítani. De nem lehetetlen, lásd, én is blogot írok.
5. Játékosítás. Amit lehet, játsszuk el! Ez bizonyosan hatékony módszer, viszont igényel némi kreativitást a tanár részéről. Nekem sikerült, lásd a tükörosztály blog Momentumok című bejegyzését (összefoglalásként keresztrejtvény-készítés). Egyedül az értékelése nehézkes.
6. Digitális történetmesélés, azaz személyes narratíva digitális eszközökkel. Olyasmi, mintha egy dokumentumfilmet, vagy természetfilmet állítanánk össze, és azt adnánk elő az óra egy részében. Nagyon mutatós és biztosan hatékony is, csak az a kérdés, hogy mennyi idő szükséges az előkészítéshez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése